Csendben morog a zöld gépsárkány,
a kihalt, havas, téli utcán.
Fénycsóvával olvasztja a sötétséget,
hazafelé, nekünk utat éget.
Tépném a bajszát, de nem siet,
meghagyja a pillanatot Veled.
Szakadásig nyújtja a perceket,
had élvezzek ki
minden lélegzetvételt Melletted!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
